Ebben a cikksorozatban egy otthoni média szerver kiépítését fogom neked megmutatni. A mostani részben bemutatom azokat a szoftvereket, amik segítségével ezt kivitelezem, illetve ajánlok egy szerver konfigurációt is.

Hardver

A következő konfiguráció már megállta a helyét így, ha ilyen vagy hasonló gépet üzemelsz be nagy valószínűséggel jól fog működni.

A gépbe 3 db merevlemezt helyeztem el, 1 az operációs rendszernek, 1 az adatoknak és 1 a média fájlok (film/zene/sorozat) tárolására. Mivel én már korábban telepítettem a fizikai gépre így most egy virtuális gépen fogom ugyan ezeket a folyamatokat bemutatni, ahol a rendszer 30 GB,az adatok 500 GB és a média fájlok 1TB-s merevlemezen helyezkedik el. Persze nem muszáj ennyi háttértároló, kevesebb is elegendő, pl: 1TB-s merevlemezen tárolható a média és az adatok is, de célszerűbb külön háttértárakon tárolni ezeket.

Az operációs rendszer

A szerverre egy Ubuntu 18.04 Server operációs rendszert telepítettem, angol nyelven, ennek a fő oka az, hogy a magyar nyelvű telepítő nem működött (időközben lehet, hogy már javították, de az angol a biztos!). Ajánlott a Server változatott választani, mert az kevesebb erőforrást igényel mivel nem rendelkezik grafikus felülettel, illetve úgyis mindent parancssorba fogunk írni, vagyis abba fogjuk bemásolni a parancsokat. Az Ubuntu Server letölthető az ubuntu.hu weboldalról a letöltésre, majd a Server változatra és a 18.04-es LTS-re kattintva.

Adminisztráció, szerver kezelése

Az Ubuntu 18.04 telepítésekor automatikusan feltelepül egy szoftver (OpenSSH Server) mely segítségével könnyedén tudjuk vezérelni az újdonsült szerverünket, távolról a gépünkről. Ezt a fajta adminisztrációt SSH-nak hívják. Windowson szükségünk van egy szoftverre, amivel csatlakozni tudunk a Linux szerverünkhöz. Telepítsük fel a Putty programot. Az oldalon többfajta verzió található, felül az msi kiterjesztésű egy olyan verzió, amit telepíteni kell a gépre, de ha lejjebb görgetünk találunk egy putty.exe verziót is, ezt a változatot nem kell telepíteni a gépre, így, ha esetleg nincs rendszergazdai jogosultságod telepíteni, akkor ezt a verziót válaszd (egyszerűen csak letöltöd, és elindítod).

Az elindítás után egy ilyen felület fog fogadni:

Forrás: itnyelven.hu

Válasszuk ki a Connection type-nál az SSH-t majd a Host Name (or IP address) mezőbe írd be a szervered IP címét, a port alapértelmezetten a 22. Végül pedig kattintsunk az Open gombra.

Szoftverek

Végre elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol felsorolom, hogy milyen szoftvereket is fogunk használni a sorozat következő részeiben.

Docker

A Docker egy konténer alapú virtualizáció. Lehet, hogy felmerült benned az a kérdés, hogy miért használjuk, nos azért, mert így minden telepített rendszerünk el lesz különítve az operációs rendszerünktől, jobban tudjuk szabályozni, hogy mi mennyi memóriát és processzort használhat és a legfontosabb gyorsabb és könnyebb a telepítés.

Plex

A média szerver, rendszerezi, sorba rendezi és megjegyzi, hogy melyik filmet nézted, meg az adott sorozatban éppen hol tartasz, boritóképet, leírást rendel az elemhez, megkeresi a szereplőket stb…

RuTorrent/rTorrent

Egy nagyon népszerű torrent kliens, rengeteg funkcióval.

SAMBA

Fájlszerver, helyi hálózaton keresztül elérhetjük a megosztott adatainkat, ezt hálózati tárhelynek vagy hálózati meghajtónak is szokták nevezni.

Hálózat

A média szervernek mindenképpen be kell állítani egy fix IP-címet, a későbbi port kiengedés miatt, illetve, hogy mindig eltudjuk érni a szervert. Elég kellemetlen tud lenni, ha eddig mondjuk a 192.168.1.24 helyett egyszer csak a 192.168.1.195-ös címre kerülne a szerverünk, ezért rögzíteni kell az IP címet.

Erre két lehetőségünk van, az egyik, hogy a routerünkbe a szerver MAC címéhez rögzítünk egy IP címet, ekkor a router azt a címet csak neki fogja kiosztani másnak nem. A másik lehetőség, hogy a telepített szerverünkön kézzel beállítunk egy statikus IP címet.

Statikus IP cím beállítása a szerveren

Az egyszerűség kedvéért most a szerveren állítjuk be a fix IP címet a következő parancsok segítségével, de mielött elkezdeném írni a parancsokat a Putty segítségével jelentkezzünk be a szerverre, miután beléptünk elkezdhetjük írni a parancsokat:

cd /etc/netplan

Listázzuk ki milyen fájlok találhatóak itt:

ls

Forrás: itnyelven.hu

Ahogy látható nekünk az 50-cloud-init.yaml fájlt kell szerkesztenünk (mivel a kilistázásra csak ezt az 1 fájt kaptuk vissza lásd kép.).

sudo nano 50-cloud-init.yaml

A fájlnak így kell kinéznie:

HALOZATIKARTYANEVE: Ide kell írni a hálózati kártya nevét, azonosítóját. Mivel létező fájlt szerkesztesz ezért ez már oda van írva. Nálam ez a: enp0s3 volt.
IPCIM/MASK: pl: 192.168.0.10/24. Ha a maszkunk 255.255.255.0 akkor a PER-hez 24-et kell írni. Olyan IP címet válasszunk ami nincs még a hálózatban, vagy azt a címet adjuk meg amit a routerunk most osztott ki. Tehát ha a 192.168.1.123-at kapta, akkor ezt is fixelhetjük. Személy szerint álltalában olyan IP címeket osztok ki ami 5-tel osztható 5,10,20,35... Emelet szoktam még arra is figyelni, hogy olyan IP címet adjak meg ami kiesik a DHCP szórásából, otthoni hálózatnál ez általában a 100-200-ig oszt IP-t (értsd: 192.168.1.100-192.168.1.200), és a fix IP címeket e tartomány alá, vagy fölé szoktam sorolni (pl.: 192.168.1.10, 192.168.1.240).
ATJARO: Alapértelmezetten a Router IP címe, tehát ha a 192.168.0.1-el lépsz be a routeredbe akkor az a cím kell ide is, ha mással akkor pedig az.
DNSSZERVER1: pl a Routered IP címe 192.168.0.1 vagy a Google DNS szervere 8.8.8.8
DNSSZERVER2: ha az előző helyre a Routered IP címét írtad, ide írhatod a Google DNS szerverét a 8.8.8.8-at, ha előző helyre ezt írtad akkor írd a másik Google DNS szerverét a 8.8.4.4-et.

# This file is generated from information provided by
# the datasource.  Changes to it will not persist across an instance.
# To disable cloud-init's network configuration capabilities, write a file
# /etc/cloud/cloud.cfg.d/99-disable-network-config.cfg with the following:
# network: {config: disabled}
network:
    ethernets:
        HALOZATIKARTYANEVE:
            addresses: [IPCIM/MASK]
            gateway4: ATJARO
            dhcp4: false
            dhcp6: false
            optional: true
            nameservers:
              addresses: [DNSSZERVER1,DNSSZERVER2]
    version: 2

Fájl mentés menete: CTRL+O majd ENTER

Kilépés a szerkesztőből: CTRL+X

FONTOS! A fájl nem tartalmazhat TAB-ot kizárólag Space-el lehet beljebb igazítani, minden space-nek szerepe van, tehát a fent látható beállítás formátumát nagyon követni kell!

Ezután ellenőrizzük, hogy sikeres volt-e a konfiguráció, ha sikeres volt akkor automatikusan alkalmazza is.

sudo netplan --debug apply

Ezután a putty megszakad, mert azonnal életbe lép az új IP cím, ezért csatlakozzunk vissza az új IP címmel.

A következő részben merevlemezt fogunk formázni, és elkezdjük a szoftverek telepítését. Kövess Facebookon, hogy elsőnként értesülj a cikk folytatásáról!